Az ember okozta éghajlatváltozással kapcsolatos szkepticizmus világszerte egyre erősödik.
A Chicagói Egyetemen belül egy csoport által végzett közelmúltbeli felmérés szerint Amerikában 49%-ra esett vissza az öt évvel ezelőtti 60%-os szintről az a hit, hogy az ember okozza az éghajlatváltozást vagy annak nagy részét. Hasonló visszaesést mértek máshol is, és a világ lakosságának kétharmadára kiterjedő, nemrégiben készült IPSOS-felmérésből kiderült, hogy minden tíz emberből majdnem négy úgy véli, hogy az éghajlatváltozás főként természetes okokra vezethető vissza.
A Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézetének (EPIC) felméréséből származó talán legmeglepőbb adat az, hogy az amerikaiak 70%-a nem hajlandó heti 2,50 dollárnál többet költeni az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. Tízből majdnem négy amerikai azt mondta, hogy nem hajlandó pár fillért sem fizetni. Annak ellenére, hogy évtizedeken át könyörtelenül zöld világvége-agitációt folytattak, amelynek célja, hogy a lakosságot egy kollektivista, Net Zero-rendszerű társadalomba tereljék, úgy tűnik, hogy az amerikaiak túlnyomó többsége még a zsebében lévő aprópénzt sem hajlandó kifizetni az éghajlatváltozás megállítására.
Az olyan felmérések, mint az EPIC és az IPSOS, rámutatnak az alapvető hibára a "megalapozott" tudományban, amely azt a feltételezést övezi, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat elégető ember okozza az éghajlat összeomlását. A hipotézis nem bizonyított - egyetlen tudományos cikk sem szolgáltat meggyőző bizonyítékot. A természetes okok és az a felvetés, hogy a szén-dioxid bizonyos légköri szintek felett "telítődik", meggyőzőbb magyarázatot adnak a tudományos megfigyelésekre. Egyre jobban terjednek azok a félelmek, hogy a mainstream klímatudományt a hibás adatok, az áltudományos modellezés és a nyíltan politikai célú cseresznyeválogatás súlyosan megrontja.
Érdekes módon az ember okozta éghajlatváltozás támogatottságának közelmúltbeli általános csökkenése az Egyesült Államokban a demokraták és a függetlenek érdeme.
A republikánusok körében a szkepticizmus szintje továbbra is magas, de a baloldali demokraták körében drámai növekedés tapasztalható. Mindazonáltal a demokraták a republikánusoknál nagyobb valószínűséggel hagyják magukat befolyásolni az úgynevezett "szélsőséges" időjárás "bizonyítékai" által (71% a demokraták és 30% a republikánusok között). Ez a hír némi megnyugvást jelent majd a zöld propagandistáknak, mivel az utóbbi időben tapasztalható globális felmelegedés hiánya az áltudományos okfejtéseknek az egyes időjárási események általános éghajlatváltozásra való visszavezetéséhez vezetett. A személyes megfigyelések állítólag a demokraták 55%-át befolyásolják, míg a republikánusok 20%-át, míg a felsőbb tekintélyre való hivatkozás a baloldalon jobban működik, mint a jobboldalon. A hírekről való tudósítás a demokraták körében magasabb, 47%, míg a tudósok, akiknek többsége egyetért a "megállapodott" napirenddel, 73%-ot érnek el, míg a szkeptikusabb republikánusoknál ez az arány csak 32%.
Az EPIC azt is megállapította, hogy a 18-29 év közötti fiatalok körében növekszik a szkepticizmus, és 17%-kal csökkent azoknak a száma, akik szerint az ember játszik meghatározó szerepet az éghajlat változásában. A csökkenés ugyanolyan jelentős volt a főiskolát végzettek, mint az érettségizettek körében (11%). Jelentős érdekesség, hogy ez a 17%-os csökkenés a 60 év felettiek körében mindössze 9%-os csökkenéssel szemben. Ez aggasztani fogja a pánikkeltőket, mivel a befolyásolható fiatalokat már fiatal koruktól kezdve nagymértékben megcélozzák a zöld agitációval.
Az IPSOS felmérése szerint a klímaszkepticizmus szintje minden korosztályban hasonló volt. Az EPIC-hez hasonlóan a felmérés is azt találta, hogy a politikai beállítottság volt a döntő. Abban a hét országban, ahol politikai véleményt kértek, a baloldal támogatóinak 28%-a bizonyult klímaszkeptikusnak, míg a jobboldalon ez az arány 50%.
Meglepő-e, hogy az éghajlati szkepticizmus világszerte növekszik? Mint említettük, az antropogén éghajlat-tudomány ingatag bizonyítékokon nyugszik, amelyeket semmilyen vita törlése, modellezés, kitalált attribúciók és adatmanipuláció nem tud elrejteni. Közel 50 év alatt a dicséretes környezetvédelmi aggályokat eltérítették egy kollektivista, irányító politikai menetrend előmozdítása érdekében. A könnyed erénymutogatás évtizedei azonban lassan véget érnek, és a Net Zero kemény valósága kezd nyilvánvalóvá válni. A kormány által finanszírozott brit FIRES együttműködési projekt által nyilvánosságra hozott reális Net Zero becslésekből kiderül, hogy a zöld forradalom nagyrészt fájdalommentes lesz.
A több brit akadémikus által készített FIRES-jelentés szerint a Net Zero 2050-re az élelmiszer-főzés, a fűtés és az energiafelhasználás jelenlegi szintjének mindössze 60%-át jelenti. Kevesebb mint 30 éven belül nem lesz marha- és bárányhús, és minden repülést és hajózást le kell állítani. A közúti közlekedést a mai szint 60%-ára korlátozzák. Nem lesz cement, és az egyetlen rendelkezésre álló acél újrahasznosított lesz. Norman Fenton, a londoni Queen Mary University of London nemrég nyugdíjba vonult kockázati információmenedzsment professzora megjegyezte, hogy ezek a következtetések összhangban vannak az ENSZ/WEF Agenda 21, az ENSZ "Világ 2050-ben" és a WEF Great Reset című programjával. Ez utóbbi, jegyezte meg Fenton, magában foglalja a "Build Back Better" programot, amelyben "semmit sem birtokolunk és boldogok leszünk", és hús helyett bogarakat eszünk.
Egy másik vezető akadémikus, Dr. Wallace Manheimer atomfizikus nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a Net Zero a modern civilizáció végéhez vezetne. Az új zöld infrastruktúra kudarcot vall, trilliókba kerül, a környezet nagy részét tönkreteszi, és teljesen szükségtelen lesz. Manheimer megjegyezte, hogy mielőtt a fosszilis tüzelőanyagok széles körben elterjedtek volna, az energiát az emberek és az állatok szolgáltatták. Mivel olyan kevés energiát termeltek, "a civilizáció csak egy vékony burkolat volt az emberi nyomor és nyomor hatalmas hegyén, amelyet olyan intézmények tartottak fenn, mint a rabszolgaság, a gyarmatosítás és a zsarnokság".
Chris Morrison a Daily Sceptic környezetvédelmi szerkesztője.
Ha tetszett ez a cikk, talán fontolóra vehetné, hogy adományozzon.
Teljesen önkéntesen dolgozunk. Kérjük, segítse munkánkat.