Május 1-jén Franciaországban újabb országos tüntetések zajlottak, Párizsban és más városokban az erőszak fokozódott. A tüntetők "egy új francia forradalom kezdetét" hirdették meg.

Több videó:

https://s2.cdnstatic.space/wp-content/uploads/2023/05/France-2.mp4

https://s2.cdnstatic.space/wp-content/uploads/2023/05/France-3.mp4

https://s2.cdnstatic.space/wp-content/uploads/2023/05/France-4.mp4

https://s2.cdnstatic.space/wp-content/uploads/2023/05/France-5.mp4

https://s2.cdnstatic.space/wp-content/uploads/2023/05/France-6.mp4

Közvetlenül a tüntetések kezdete után erőszakos összecsapások kezdődtek a francia fővárosban a fekete blokk tüntetői és a rendfenntartó erők között. A rendőrség könnygázt vetett be. A radikálisok petárdákat, festékgolyókat és palackokat dobáltak a rendfenntartókra, betörték bankok és más vállalkozások ablakait is.

A francia belügyminisztérium szerint 291 embert vettek őrizetbe, és legalább 108 rendőr megsérült.

A francia rendőrség előző nap engedélyezte, hogy kamerákkal felszerelt drónokkal figyelje a tömeget a tüntetéseken. Emberi jogi szervezetek panaszt nyújtottak be a döntés ellen, mondván, hogy a drónok ilyen módon történő használata sérti az alapvető jogokat.

Macron elnök megpróbál fordulatot hozni a nyugdíjreform-terve körüli heves vitában. Macron ragaszkodik ahhoz, hogy a javasolt változtatások szükségesek a rendszer megreformálásához, miközben a kormány néhány saját szakértője annak a véleményének adott hangot, hogy a nyugdíjrendszer viszonylag jó állapotban van, és valószínűleg reformok nélkül is visszatérhet a kiegyensúlyozott költségvetéshez.

A javasolt változtatásokkal kapcsolatos közharag csak fokozódott, miután a kormány márciusban a 49. cikk (3) bekezdésével - az úgynevezett "nukleáris opcióval" - élve szavazás nélkül keresztülvitte a reformot a parlamenten.

Április 14-én a francia Alkotmánytanács jóváhagyta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezet egyik kulcsfontosságú cikkelyét, amely feltételezi, hogy 2030-ig 62-ről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt az országban. Ugyanezen a napon Macron aláírta a törvényt, a dokumentum megjelent a hivatalos lapban.

Míg május 1-jét világszerte a munkajogok ünnepeként ünneplik, az idei franciaországi megmozdulások a polgárok szélesebb körű kiábrándulását jelezték a hatóságokkal szemben. A tüntetők növekvő erőszakossága ellenőrizetlen eszkalációhoz vezethet.

Forrás