A ChatGPT visszafordíthatatlan következményekkel járhat a tanulásra és a döntéshozatalra nézve

A ChatGPT közelmúltbeli bevezetése azonban többnek bizonyulhat, mint fordulópont. Lehet, hogy tartósan megzavarja életmódunkat; a baki és a wokista dühkitörések ellenére.

A ChatGPT jelenleg a történelem leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazása. A 2022 novemberi indulását követő két hónapon belül a ChatGPT-nek sikerült több mint 100 millió felhasználót gyűjtenie. Fejlesztőjét, az OpenAI-t, amely 375 alkalmazottal és csekély bevétellel indult, ma már 30 milliárd dollárra értékelik, és egyre csak növekszik.

Hogyan működik? A ChatGPT nagy vonalakban online forrásokból gyűjti össze az adatokat, és másodpercek alatt szintetizálja a lekérdezésre adott válaszokat. Jelenleg ez a legsokoldalúbb az új, mesterséges intelligenciával működő nagy nyelvi modellek stabil állományából. Számos más feladat mellett képes hangjegyeket komponálni, szoftverkódokat írni, matematikai egyenleteket megoldani, regényeket, esszéket és disszertációkat írni. Tudósok is használhatják arra, hogy eredeti - anyanyelven írt - munkáikat angolra fordítsák. Ahogy a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciaeszközök fejlődnek, úgy válthatják ki az emberi tevékenységet széles, de még kiszámíthatatlan spektrumban. Munkahelyek százmilliói foroghatnak kockán.

A legközvetlenebb hatása azonban az emberi tanulás és döntéshozatal területén lesz.

Emberi tanulás

Az emberi tanulás egy élethosszig tartó folyamat, amelyet számtalan tényező alakít. Ezek közé tartozik (de nem kizárólagosan) a tapasztalat, az ösztön, az interakciók, a hibák (és a korrekciók), az önvizsgálat, a személyes szorongás, a bátorság, a nevelés, a szöveges adatok és az egyéni psziché. Ezen előfeltételek többsége idegen a ChatGPT-től, és ebbe beletartozik az emberi tanulás és fejlődés "nincs fájdalom, nincs nyereség" axiómája is.

A mesterséges intelligencia eszközeit nem befolyásolják az olyan emberi korlátok sem, mint az időkorlátok, a fáradtság, a "szabadnapok" és a betegségek. Idővel ezek a korlátok arra késztették az embereket, hogy a gondolkodás és a tanulás egzisztenciális követelményét a gépekre bízzák. A kérlelhetetlen digitalizáció arra is képessé tett minket, hogy tudjuk, hol és hogyan keressünk információt, ahelyett, hogy megtanulnánk, hogyan őrizzük meg ugyanezt az információt. Hányan jegyezzük meg manapság családunk, munkatársaink és barátaink telefonszámát? A digitális mankó ma már elengedhetetlen kellék az utakon való navigáláshoz (pl. Waze, Google Maps), a főzéshez (videócsatornák), a háztartási gépek javításához (barkácscsatornák) és egy sor más hétköznapi tevékenységhez. Mindennapi feladataink gyorsan gépiesednek, kiszorítva ezzel a képességünket arra, hogy valami újat vagy korszakalkotó dolgot hozzunk létre. Gépeink kiterjesztéseivé válunk, ahelyett, hogy fordítva lenne. Ennek eredményeképpen az emberiség a kollektív bódulat és konformizmus kora előtt áll.

Nincs jobb módja annak, hogy felmérjük, hogyan befolyásolhatják a mesterséges intelligencia eszközei a gondolkodási és tanulási képességeinket, mint a ChatGPT globális oktatási ágazatra gyakorolt hatásának megfigyelése. A diákok és az oktatók egyaránt használják a ChatGPT-t oktatási kiegészítésként, csalóeszközként vagy digitális mankóként.

A Walton Family Foundation és az Impact Research nemrégiben végzett felmérése szerint a legtöbb tanár (51%) és sok diák már használja a ChatGPT-t az iskolákban. Egy másik, 1000 amerikai főiskolás bevonásával készült felmérés szerint a hallgatók 30%-a használta a ChatGPT-t írásbeli feladatokhoz, 60%-uk pedig "a feladatok több mint felénél". A ChatGPT számos magas szintű vizsgán megfelelt, többek között a Wharton MBA vizsgán, az amerikai orvosi engedélyezési vizsgán, több jogi vizsgán és a Stanford Medical School záróvizsgáján.

A papírgyárak a ChatGPT-t tudományos cikkek és jelentések gyártására is használhatják. Azok a kutatók, akik ilyen hamisított adatokat használnak, vagy akik szándékosan meghamisítják a kutatási folyamatot a generatív mesterséges intelligencia segítségével, a társadalom számára káros politikákat és termékeket támogathatnak. A világ nem engedhet meg magának egy újabb koronapszichózist!

Mindent egybevetve, a diákokat és a tanárokat egyaránt egyre inkább megfélemlíti a mindenható mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia magasabbra teszi a lécet a diákok, a professzorok és a különböző szakemberek számára. A valódi műalkotások kiszűrése is egyre nehezebbé válik.

Ahogy Christopher Kanan, a Rochesteri Egyetem informatika docense nemrég megjegyezte: "Egyszerűen egyre nehezebb lesz kiszűrni, hogy ki mit tud, és ki kap segítséget olyan dolgoktól, mint a ChatGPT". Néhány New York-i, hongkongi, bangalore-i és más iskolában a "plágiummal", csalással és félretájékoztatással kapcsolatos aggodalmak miatt megtiltották a diákoknak, hogy a ChatGPT-t használják a feladataikhoz.

Bár a ChatGPT nagyszerű eszköz az összetett fogalmak és a tudás integrációjának szálainak tanulmányozására, a valóságban a legtöbb felhasználót az AI által generált adatok engedelmes fogyasztóivá változtathatja. A hosszan tartó, digitálisan közvetített passzivitás elsorvasztja a gondolkodó képességeket.

A ChatGPT másik hátulütője, hogy a sokat vitatott digitális szakadékot tovább növelheti. Az állásokra, előléptetésekre, ösztöndíjakra stb. vonatkozó pályázatok túlnyomórészt a digitálisan rendelkezőket fogják előnyben részesíteni a digitálisan nem rendelkezőkkel szemben, különösen, ha a hozzáféréshez előfizetési díjat kell fizetni.

Az oktatók jelenleg nem tudják meghatározni a ChatGPT etikai határait, és kiváró magatartást tanúsítanak. Magát az etikai keretet a ChatGPT-hez hasonló eszközök írhatják meg, vagy azok segítségével. Aini Suzana Ariffin, az Universiti Teknologi Malaysia politikai tanulmányok docense meg van győződve arról, hogy az oktatóknak nem kell megijedniük. "A ChatGPT-hez hasonló generatív mesterséges intelligenciaeszközök etikai kerete rendezni fogja, hogy mi növeli a tanulási folyamatot, és mi akadályozza azt. Ez időbe telhet, és sok vitával jár majd, de jobb, ha már most elkezdjük".

Emberi döntéshozatal

A szingapúri kormány nemrég jelentette be, hogy köztisztviselői elkezdik használni a ChatGPT-t, hogy könnyítsenek a munkaterhelésükön. Ennek van értelme, mivel az ismétlődő vagy hétköznapi feladatokat fel lehet gyorsítani a mesterséges intelligencia eszközeivel. Ahogy azonban a generatív AI-eszközök exponenciálisan intelligensebbé és hatékonyabbá válnak - és ez valóban így lesz -, a kormányzati komplexumot fokozatosan bitorolhatják a gépek. A társadalmi rendezésnek ezt a kialakulóban lévő formáját "algokráciának" nevezzük, ahol az algoritmusokat, különösen a mesterséges intelligenciát és a blokkláncot a kormányzás teljes spektrumában alkalmazzák. Az algokrácia elkerülhetetlenül magában foglalja a prediktív kormányzást. A berlini rendőrség már beépítette az algokrácia egy embrionális formáját a prediktív rendőrségi rendszerébe. A közeljövőben a Minority Report társadalma elé nézünk?

A chatGPT felgyorsítja az információáramlást a kormányzat vagy szervezet döntéshozatali szintjein - megkerülve a köztes szinteken lévő bürokráciák hagyományos kapuőri szerepét. Bár ezt a bürokrácia elleni üdvözlendő fejleménynek lehet nevezni, a hagyományos fékek és ellensúlyok hiánya olyan kényszerítő erejű döntésekhez vezethet, amelyeknek sajnálatos társadalmi-gazdasági következményei vannak. Képzeljük el, hogy egy ilyen algokratikus döntéshozatali rendszert átültetnénk egy katonai szuperhatalom nukleáris fegyverkezési infrastruktúrájába?

A ChatGPT a magánélet megsértésének és a személyes adatok kiszivárgásának kockázatát is magában hordozza olyan ágazatokban, mint a banki és az egészségügyi ellátás. A generatív AI-eszközök hatékonyságát a folyamatosan növekvő adatmennyiség táplálja, amely folyamatosan visszakapcsolódik a neurális hálózataikba. A pontosságra, hatékonyságra és gyorsaságra való törekvés a gépi tanulási folyamat részeként a személyes adatok sérülését eredményezheti.

Az egészségügy területén a mesterséges intelligenciával támogatott egészségügyi ellátásra vonatkozó tájékozott beleegyezés csorbulhat, mivel a betegek vagy nem értik, hogy mire adják beleegyezésüket, vagy túlzottan megbíznak egy "intelligens és pártatlan" gépi rendszerben. Még baljóslatúbbá válik a helyzet, ha kritikus helyzetekben triage-ot alkalmaznak. Hagyományosan az osztályozást a jelen lévő egészségügyi személyzet integritása és képességei, valamint a helyszínen rendelkezésre álló erőforrások határozzák meg. Egy algoritmus azonban a beteg "társadalmi értéke", az adatokból levezetett várható élettartam és a beteg életének megmentésével kapcsolatos költségek alapján szenvedélytelenül rendezheti a betegcsoportosítást.

A mesterséges intelligenciával közvetített triázs etikai dimenziója még nem megoldott. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Microsoft társalapítója, Bill Gates támogatja a halálos betegek halálozási paneljét, akiknek "semmi haszna a társadalom számára", és akiknek a megóvása állítólag "százezer tanár" munkáját ellensúlyozhatja. Ha tovább nyújtjuk ezt a logikát, a jövőben tanúi lehetünk az "intelligens csecsemők" megbízásának, akik állítólag egy "intelligens társadalmat" fognak benépesíteni. A jövő kifinomult algoritmusai magzati DNS-tesztek és olyan eszközök segítségével, mint a beültetés előtti genetikai diagnosztika (PGD), kiválogathatják a genetikai szempontból gazdagokat a genetikai szempontból nem rendelkezők közül. Ezt az eugenikus lendületet eufemisztikusan "prokreatív jótékonyságnak" nevezik. Bill Gates egyébként pénzügyileg támogatott egy kínai céget, amely "szuperbabák" létrehozásán dolgozik. Csoda, hogy a Microsoft az OpenAI egyik fő pénzügyi támogatója?

Végül is, egy etikus AI-keretrendszert meg fognak-e kövezni azok a tech titánok, akik meghatározhatják a generatív AI-eszközök tervezését, paramétereit és céljait? Vagy választott vezetőink megpróbálnak majd szinergikus együttélésre törekedni a mesterséges intelligencia és az emberek között?

• Hihetetlen: Az új AI hirdetés megkérdőjelezi a valóságot
• Bill Gates 2 millió fős hadsereget toboroz, hogy az AI segítségével "átvegye az internet feletti ellenőrzést"
• A "végítélet órája" azt jósolja, hogy az AI elpusztítja az emberiséget
• Bill Gates azzal fenyegetőzött, hogy a mesterséges intelligencia kiirtja a független médiát a társadalomból
• Az MI lehetővé teszi számukra, hogy egy globális megfigyelő börtönt építsenek, ahonnan nem lehet szökni