Az amerikai "kivételesség" vége?

Egy egykor nagyszerű nemzet öngyilkosságát végignézni nem szép dolog. Úgy tűnik, Joe Biden elnök nem érti, hogy az Egyesült Államok megválasztott vezetőjeként az a feladata, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek közvetlenül vagy közvetve azoknak az embereknek kedveznek, akik rá szavaztak, és azoknak az amerikaiaknak is, akik nem így tettek. Az alkotmányos demokráciának így kell működnie. Ehelyett Biden és az introvertáltak és neokon háborús bűnösök bandája, akikkel körülvette magát, mindent megtett, hogy végzetes károkat okozzon a gazdaságnak mind a tengerentúlon, mind otthon elhamarkodott kezdeményezésekkel. A demokrata párt bázisát alkotó bizarr választói csoportok támogatásának megvásárlására irányuló költekezés, miközben Európában egy be nem jelentett háborút vívtak, azt eredményezte, hogy Biden kormányzása alatt közel kétbillió dollárral nőtt az államadósság, amely már így is fenntarthatatlan volt, közel 30 billió dollárral, ami nagyobb, mint az Egyesült Államok bruttó nemzeti terméke. A diákhitel-adósságok elengedésére vonatkozó tervek további több százmilliárd dollárral növelik a vörös tintát.

És a tengerentúlon tett lépések, beleértve az ukrajnai háború Oroszország elleni kiterjesztésének folytatását, mérhetetlenül nagyobb kárt fognak okozni. Gondoljunk csak arra, hogy a Demokrata Párt már régóta szemet vetett Vlagyimir Putyin orosz szövetségi elnökre, még akkor, amikor Putyin 2000-ben átvette a hatalmat, és elkezdte kirúgni az országát kifosztó nyugati gazembereket. Ezt követően 2016-ban Hillary Clinton és csapata hamis hírszerzési és egyéb célzásokat talált ki, hogy Donald Trumpot orosz strómanként gyanúsítsa, aki titokban Putyinnak dolgozik. Amikor ez nem jött be, és Trumpot megválasztották, az oroszokat a média és a demokraták azzal vádolták, hogy akarva-akaratlanul beavatkoznak az amerikai választásokba, általánosabban szólva, ami egy erősen eltúlzott állítás, ellentétben a valódi választási és politikai beavatkozást övező elsöprő hallgatással, amely Izraelből és az Egyesült Államokon belüli ötödik oszlopából származik, akik nem véletlenül az Oroszország elleni háború fő támogatói.

Vlagyimir Putyin hátára célkeresztet helyezni egy sajnálatos következménnyel jár, amelyre Biden még nem ébredt rá, nevezetesen azzal a ténnyel, hogy az Egyesült Államoknak most egy olyan Ponzi-tervnek nevezhető álgazdasága van, amely nagyon sebezhető, különösen mivel a világ nagy része kiábrándult az amerikai globális vezetői stílusból. Vegyük például Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli pekingi állami látogatását, ahol felkarolta a Kínával való "globális stratégiai partnerséget", hogy egy "többpólusú", a "blokkoktól" megszabadított világot hozzon létre, amely nem bújik a "hidegháborús mentalitás" mögé. Macron bírálta az "amerikai dollár extraterritorialitását" is.

A Bidens által Kína és Oroszország ellen megfogalmazott fenyegetések pedig nem sokat értek el azon túl, hogy a két nagy politikai és katonai hatalmat közelebb hozták egymáshoz. Peking és Moszkva 2014-ben saját valutájukban kötött kereskedelmi megállapodást, és nyíltan lépéseket tettek annak érdekében, hogy megkérdőjelezzék az Egyesült Államok dominanciáját a nemzetközi valutacserékben, és ehelyett egy globális többpólusú kereskedelmi környezetet hozzanak létre. Európát félretéve, számos nemzet most már arra törekszik, hogy elvágja azt a köteléket, amely összeköti, vagyis a nemzetközi pénzügyi mechanizmusok évtizedek óta tartó amerikai dominanciáját, valamint a dollár általános használatát az olaj- és egyéb energiaellátás kifizetésére. A petrodollárok széles körű használata lehetővé teszi az amerikai pénzügyminisztériumban és a Federal Reserve bankokban dolgozó Janet Yellen számára, hogy korlátlanul nyomtasson fedezetlen fiat valutát, tudván, hogy mindig lesz piac rá.

Ami visszavezet minket az ukrajnai háborúhoz, amelyet Biden és az ő álmos külügyminisztere, Antony Blinken "győzelemig" folytat. Az egyik első lépés, amikor Oroszország beavatkozott Ukrajnában, az volt, hogy blokkolták és végül elkobozták Oroszország 300 milliárd dollár értékű, az Egyesült Államokban és Európában lévő bankokban lévő devizatartalékát. Ez világszerte sokkoló hullámot küldött a devizapiacokra. Biden és Yellen fegyverré tette az USA saját nemzeti valutáját, amely eddig érinthetetlen lépés volt a nemzetközi kapcsolatokban azon nemzetek számára, amelyek nem álltak ténylegesen háborúban. Az olyan nagy gazdasággal rendelkező országok, mint Kína és India ekkor döbbentek rá, hogy az USA pénzügyminisztériuma és a dollár mint valuta dominanciája most már háborús fegyverré vált, és komoly fenyegetést jelent minden más nemzet gazdaságára nézve.

Ennek következtében az amerikai dollárt mint a világ tartalékvalutáját mostanában sok nemzet elutasítja. Egyes nemzetek világszerte megállapodtak abban, hogy a kínai jüant és az indiai rúpiát használják mindenféle nemzetközi devizatranzakcióban. Szaúd-Arábia továbbra is használja a petrodollárt, de nem követeli azt. Nemrégiben Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg és Hszi Csin-ping kínai elnök megállapodott abban, hogy a szaúdiak jüanban adhatnak el olajat Kínának.

Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre most már több pénznemben is megvásárolhatja olaját, ami jelentős támadás az amerikai dollár elsőbbsége ellen, és elfogadta a kínai közvetítést is, hogy rendezze a viszonyát az Egyesült Államokkal és Izrael főellenségével, Iránnal. A szaúdiak nemrégiben visszautasították a Biden-kormány azon kérését, hogy az energiaköltségek csökkentése érdekében kezdjenek el több olajat szivattyúzni, jelezve, hogy a váltás politikai és gazdasági természetű. Japán, egy jelentős gazdaság, szintén elkezdett olajat és gázt vásárolni közvetlenül Oroszországtól az USA által elrendelt energiaembargó ellenében, míg Brazília, egy másik jelentős gazdaság, beleegyezett, hogy a jüant használja a Kínával folytatott növekvő kereskedelmében. Mivel egyre kevesebb nemzet használja az amerikai dollárt, csökken Amerika azon képessége, hogy exportáljon, és figyelmen kívül hagyja a más országokba irányuló, egyre növekvő hazai adósságát és inflációját.

Ez döntő hatással lehet az amerikai valutára, mivel a petrodollárral való szakításra való törekvés tovább erősödik, és valami olyasmit hozhat létre, mint egy "tökéletes vihar", amely hatással van az amerikai gazdaságra. Ez azzal fenyeget, hogy a következő néhány évben drasztikusan csökkenti majdnem minden amerikai életszínvonalát, mivel a dollár veszít értékéből és vásárlóerejéből. Mivel az USA gazdasága erősen összefonódik számos európai gazdasággal, Európa is valószínűleg áldozatul esik a közelgő katasztrófának.

A jó hír persze az, hogy az Egyesült Államok többé nem engedheti meg magának a végtelen háborúkat és nemzetközi beavatkozásokat. Gazdasági hatalmának hiányában többé nem fogja tudni magát "kivételesnek" és a "szabályokon alapuló nemzetközi rend" érvényesítőjének nyilvánítani. Ez azt jelentené, hogy megszűnne az olyan fejlesztések finanszírozása, mint az ukrajnai proxy-háború, és a csapatoknak haza kell majd jönniük olyan helyekről, mint Szíria és Szomália. És talán még a gazdag Izraelnek küldött évi dollármilliárdok küldésének végét is jelentené.

A dollárfölény megszűnése elkerülhetetlenül azonnali hatást gyakorolna arra, amit az Egyesült Államok külpolitikájának neveznek, megnehezítve Washington számára, hogy a pénzügyminisztérium szankciókat kezdeményezzen és tartson fenn olyan országokkal szemben, mint Irán és Észak-Korea. Ez számos ország számára gazdasági zűrzavart is okozhat, amíg a helyzet meg nem oldódik, mivel világszerte nagyobb volatilitást okozna a devizapiacokon. A Federal Reserve Bank kétségtelenül úgy fog reagálni a kibontakozó válságra, hogy a kamatlábakat csillagászati szintre emeli, és ezzel leginkább azokat az amerikaiakat sújtja, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak a sokkterápiát.

Pedig nem kellett volna így alakulnia. Elkerülhető lett volna. Ha az USA, amelynek nem volt lova a versenyben, békén hagyta volna Ukrajnát, Vlagyimir Putyin nem vált volna a "szabályokon alapuló nemzetközi renddel" szembeni dac szimbólumává, és nem dolgozott volna Kínával együtt azon, hogy a pénzügyi világ működésében többpólusúságot teremtsen. Ehelyett olyan helyzet állt elő, amelyben Európa dezindusztrializálódik az emelkedő energiaárak és az Északi Áramlat gázvezetékek Washington általi lerombolása miatt, miközben az USA potenciálisan gazdasági katasztrófával néz szembe, mivel a dollár jelentősége a nemzetközi kereskedelemben csökken. A végső irónia az, hogy Oroszország és az USA/izraeli főellenség, Irán ehhez képest gazdaságilag elég jól áll, mivel bárkinek eladják az olajat és a gázt, bármilyen pénznemben. Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy amikor Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemrégiben titokban Kijevbe utazott, hogy az aljas Volodimir Zelenszkijnek az adófizetők dollármilliárdjait ígérje, az Egyesült Államok talán jobban járt volna, ha Washingtonban marad, és minimális erőfeszítéseket tesz az itthoni, egyre súlyosbodó gazdasági problémák kezelésére.

• Hillary Clinton egyszer azt javasolta, hogy egy drónnal szabaduljanak meg Assange-tól
• Barack Obama testvére szerint a volt elnök "Adrenochrome" rabja
• A 18 éves Barron Trump megfogadta, hogy elpusztítja az "új világrendet", ahogy belép a politikai arénába
• A demokraták bevezetik az adóból finanszírozott "gyermek szexbabákat" a pedofiloknak
• "Michelle Obama megerőszakolt, mikor még férfi voltam"