A rákkeltő fém, amelyet milliók esznek, viselnek vagy injekcióznak a gyerekeikbe

de a kutatások szerint rákkeltő tulajdonságokkal rendelkezik, még akkor is, ha az egyes fogyasztási cikkekben található értékek 100 000-szer alacsonyabbak, mint az ott található értékek.

A Journal of Inorganic Biochemistry című folyóiratban közzétett, aggodalomra okot adó tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy az alumíniumnak való kitettség növelheti az emberi mellráksejtek vándorlási és invazív tulajdonságait. Ennek rendkívül fontos következményei vannak, mivel az emlőrák okozta halálozást a daganat aktív terjedése okozza, és nem az elsődleges daganat jelenléte magában az emlőben. Valójában ez a mélyreható különbség az oka annak, hogy egy úttörő jelentőségű, a Nemzeti Rákintézet által felkért szakértői testület nemrégiben a nem progresszív "mellrák" és "prosztatarák" egyes típusainak teljes átsorolására szólított fel, mint lényegében jóindulatú elváltozásokra - keserédes hír azoknak a millióknak, akiket az elmúlt 30 évben már tévesen diagnosztizáltak/túldiagnosztizáltak és rosszul kezeltek/túlkezeltek "rák" miatt.

Egy másik, szintén a Journal of Inorganic Biochemistry című szakfolyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány 19 mellrákos beteg nem invazív módon gyűjtött mellbimbó-aspirátumának folyadékában talált megnövekedett alumíniumszintet 16 egészséges kontrollszemélyhez képest. A kutatók kommentálták eredményeiket: "Az újonnan felmerülő bizonyítékok mellett eredményeink alátámasztják az alumíniumionok lehetséges részvételét az emlőrák mikrokörnyezetének oxidatív és gyulladásos állapotának zavaraiban, ami arra utal, hogy az alumínium felhalmozódása az emlő mikrokörnyezetében az emlősejtek oxidatív/gyulladásos fenotípusának lehetséges kockázati tényezője."

E kutatás egyik legfontosabb következménye, hogy az alumínium formáinak gyakori lenyelése (élelmiszer-adalékanyag), beadása (vakcina adjuvánsként) és helyi alkalmazása (izzadásgátló) hozzájárulhat az exponált populációkban terjedő rákjárványhoz. Tekintettel erre a lehetőségre, az alumínium további felhasználását az élelmiszerekben, kozmetikumokban és gyógyszerekben le kell állítani mindaddig, amíg nem készülnek megfelelő kockázatértékelések, amelyek alaposan bizonyítják annak biztonságosságát. (Mivel az USA-ban nem az elővigyázatosság elvét alkalmazzuk a kockázatértékelések és azok szabályozásának irányítására, hanem a vegyipar és a gyógyszeripar által preferált "bizonyítékok súlya" szabványt választjuk, ez valószínűleg nem fog megtörténni; azonban felhasználhatjuk ezt az információt arra, hogy saját életünkben is alkalmazzuk az elővigyázatosság elvét).

Ami az alumínium izzadásgátló készítményekben való jelenlétét illeti, egy tavaly a Journal of Applied Toxicology című szakfolyóiratban megjelent, igen aggasztó tanulmány szerint a hónalj-kozmetikumokban használt alumínium elsődleges formája - az alumínium-klorid - képes megváltoztatni az emlőrákos sejteket olyan módon, amely a "neoplasztikus átalakulásra" utal, vagyis az egészséges sejtek rákos sejtekké történő átalakulására:

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az alumínium nem általánosan mutagén, hanem egy aktivált onkogénhez [rákkeltő gén] hasonlóan proliferációs stresszt, DSB-ket és szeneszcenciát idéz elő a normál emlőhámsejtekben; és hogy az AlCl hosszú távú expozíciója olyan sejteket hoz létre és szelektál, amelyek képesek a p53/p21(Waf1) által közvetített sejtes szeneszcencia megkerülésére. Megfigyeléseink formálisan nem azonosítják az alumíniumot emlőrákkeltő anyagként, de megkérdőjelezik a hónalj-kozmetikumokban való széles körű használatának tulajdonított biztonságosságot"."

Még aggasztóbb volt az a megállapításuk, hogy ezeket a változásokat, amelyek "kontaktgátlást és horgonyzás-független növekedést" (a rosszindulatúság két markerét) is magukban foglalták, "...akár 100 000-szer alacsonyabb koncentráció okozta, mint az izzadásgátlókban található, és az emberi emlőben nemrégiben mért koncentrációk tartományában."

Ez a nstudy egybecseng a hasonló kutatásokkal, amelyek azt mutatják, hogy az alumínium kötődik a sejtek ösztrogénreceptoraihoz, ami arra utal, hogy megzavarhatja és/vagy elősegítheti a proliferációt a hormonérzékeny szövetekben. Egy kutatócsoport új kifejezést - "metalloösztrogén" - alkotott a fémalapú endokrin károsítók egy teljesen új osztályának leírására, amelybe az alumínium, antimon, arzenit, bárium, kadmium, króm (Cr(II)), kobalt, réz, ólom, higany, nikkel, szelén, ón és vanadát tartozik. A korábban hormonálisan inertnek tekintett anyagok újbóli besorolása segíthet felhívni a fogyasztók figyelmét az ezeket az elemeket tartalmazó "természetellenes" termékek használatával járó jelentős egészségügyi kockázatokra.

Míg az alumínium rákkeltő tulajdonságait kevés állatkísérlet bizonyítja, ezért még nem minősítették rákkeltő hatás szempontjából, az "alumíniumgyártást" a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) az emberre nézve rákkeltőnek minősítette. 2011-ben a Journal of Applied Toxicology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az alumíniumtartalom magasabb az emlőrákos nők mellbimbó-aspirátumának folyadékában, mint az egészséges kontrollcsoportban.

Az alumínium természetesen széles körben elterjedt a környezetünkben (jelenleg eléri a legmagasabb szintet a dokumentált történelemben), és még a légköri aeroszolokban (azaz a geomérnökségben/"chemtrails"-ben) is szerepet játszik; ami egyébként az egyik oka lehet annak, hogy a talajunk miért telítődik ezzel a fémmel a növények számára mérgező mértékben, és miért dolgoznak a biotechnológiai vállalatok jelenleg alumíniumtoleráns GM növények kifejlesztésén. Összefüggésbe hozták az autizmus spektrumzavar diagnózisok gyorsan terjedő járványával is, amint azt két korábbi cikkünkben már tárgyaltuk:

Magas alumíniumszint szennyezi az autista gyermekek agyát.

Az oltóanyagokban lévő alumínium autizmust okozhat.

Mivel a szabályozó hatóságaink az alumíniumot tökéletesen "biztonságosnak" tartják, ha megesszük, helyileg alkalmazzuk, és befecskendezzük a szervezetünkbe a "természetes immunitás javítása" érdekében, az alumínium rákkeltő hatásainak kialakulóban lévő nézete további felelősséget ró a fogyasztókra, hogy felvilágosítást kapjanak, és olyan döntéseket hozzanak, amelyekkel megvédhetik magukat az elkerülhető expozíciótól.

Tudjon meg többet arról, hogyan védekezhet az alumínium ellen az alábbi cikkek elolvasásával:

Biztonságos-e az alumínium fogyasztása és beadása, ahogy a szabályozó hatóságaink állítják?

Továbbra is igazolhatjuk-e az alumínium befecskendezését gyermekeinkbe?

• A WEF tudósai laboratóriumban növesztett emberi agyakkal működő szuperszámítógépeket mutatnak be
• Robbanás az orosz urándúsító üzemben
• Kína "idegcsapás-fegyvereket" fejlesztett ki, amelyek képesek az emberi agyak irányítására
• Az igazság ideát van
• A marhahústermelők pánikba esnek az mRNS vakcina miatt