Hollandiában az orvosok utasítást kaptak arra, hogy megkezdjék az autista és más kisebb fogyatékossággal élő polgárok eutanáziáját, még akkor is büntetőjogi felelősségre vonástól való félelem nélkül, ha a beteg már nem fejezi ki halálvágyát.
A Kingston Egyetem holland eutanázia-ügyeket vizsgáló vizsgálata szerint 2012 és 2021 között mintegy 40 autistaként vagy értelmi fogyatékosként azonosított embert eutanáziáztak erőszakkal Hollandiában.
Az orvosok által megölt öt, 30 évnél fiatalabb embernél mindannyian az autizmus szerepelt az életük befejezéséről szóló döntés kizárólagos okaként - állapította meg a brit tanulmány.
A Nypost.com beszámolója: A szakértők megkérdőjelezték, hogy az orvosoknak az öngyilkos betegek halálos injekcióval történő megölését lehetővé tevő törvény túlságosan eltávolodott-e a 2002-ben elfogadott eredeti szándékától.
Kasper Raus, a belga Genti Egyetem etikusa és közegészségügyi professzora szerint az orvosilag segített öngyilkosságot kérő betegek típusai nagymértékben megváltoztak az elmúlt két évtizedben Hollandiában és Belgiumban is, ahol ez szintén legális.
Amikor Hollandia elsőként legalizálta az emberi eutanáziát, a vita középpontjában a rákos betegek álltak, nem pedig az autisták - mondta Raus.
A betegeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, többek között olyan gyógyíthatatlan betegségben szenvedniük, amely "elviselhetetlen" fizikai vagy lelki gyötrelmeket okoz, hogy jogosultak legyenek az eutanáziára - de végső soron az orvosok döntik el, hogy ki felel meg a feltételeknek.
A holland kormány eutanázia-felülvizsgálati bizottsága szerint a tanulmány által vizsgált nagyjából 10 éves időszakban közel 60 000 ember döntött úgy, hogy eutanázia útján hal meg Hollandiában. Ezek közül a halálesetek közül a bizottság az átláthatóság jegyében 900 esetre vonatkozó dokumentumokat és adatokat tett közzé.
A Kingston Egyetem kutatói ezt a 900 esetet vizsgálták meg, és megállapították, hogy 39 esetben autizmus vagy értelmi fogyatékosság állt fenn. A 39-ből 18-an 50 évnél fiatalabbak voltak.
A betegek közül sokan számos mentális, fizikai és életkorral összefüggő betegségre hivatkoztak életük befejezésének okaként - többek között az elviselhetetlen magányra.
Nyolcan azonban szenvedésük kizárólagos okaként az értelmi fogyatékosságukkal kapcsolatos tényezőket nevezték meg - például a társadalmi elszigeteltséget, a megküzdési stratégiák hiányát, a változáshoz való alkalmazkodásra való képtelenséget vagy az ingerekre való túlérzékenységet.
A jelentés egyik fő szerzője, Irene Tuffrey-Wijne, a Kingston Egyetem palliatív ellátással foglalkozó szakembere megkérdőjelezte az autisták életének befejezésével kapcsolatos etikai kérdéseket.
"Semmi kétségem afelől, hogy ezek az emberek szenvedtek" - mondta. "De vajon a társadalom tényleg rendben van-e azzal, hogy ezt az üzenetet küldjük nekik, hogy nincs más mód a segítségükre, és jobb, ha meghalnak?"
A tanulmányban idézett nyolc ember egyike egy 20-as éveiben járó autista férfi volt. Az esetleírások szerint arról számolt be, hogy gyermekkora óta boldogtalannak érezte magát, és rendszeresen zaklatták.
A férfi "vágyott a társas kapcsolatokra, de képtelen volt kapcsolatot teremteni másokkal", és végül úgy döntött, hogy meg akar halni, mert "évekig így élni, az förtelmes".
Dr. Bram Sizzo holland pszichiátert megzavarta a tendencia.
"Néhányan közülük szinte izgatottan várják a halált" - mondta Sizoo. "Azt gondolják, hogy ezzel véget érnek a problémáik és a családjuk gondjai".
A tanulmány szerint a holland orvosok az esetek egyharmadában úgy döntöttek, hogy az autista és értelmi fogyatékos emberek esetében "nincs kilátás a javulásra".
A Cambridge-i Egyetem Autizmus Kutatóközpontjának igazgatója, Simon Baron-Cohen aggódik amiatt, hogy az ilyen fogyatékossággal élő emberek nem biztos, hogy teljesen megértik az életük befejezéséről szóló döntést. "Szörnyűnek" nevezte, hogy nem kínálnak nekik több támogatást, ehelyett eutanáziát hajtanak végre.
Ha tetszett ez a cikk, talán fontolóra vehetné, hogy adományozzon.
Teljesen önkéntesen dolgozunk. Kérjük, segítse munkánkat.
