Lehetetlen kitiltani, ezért mindent boríthat a felsőoktatásban is a ChatGPT

A kezdeti fenyegetésben, amit például a ChatGPT elterjedése jelentett, mostanra több oktató is a lehetőséget látja, de fontos a hallgatók tudatos nevelése és a felelős használat hangsúlyozása. A mesterségesintelligencia-alkalmazások a közeljövőben az órák részét képezhetik, az viszont kérdés, hogy a magyar oktatás egésze fel van-e készülve a változásokra.

Ezek az alkalmazások ma már bárki számára könnyen elérhetők. A legpopulárisabb ilyen rendszert, a ChatGPT-t naponta használják automatizálható feladatok ellátására, hogy az emberi energiát megspórolják. Magyartudása még nem tökéletes, de a szoftver a hazai egyetemisták körében is egyre népszerűbb, igénybe veszik azt beadandókhoz vagy online vizsgákhoz is, ami könnyen felboríthatja a felsőoktatás évszázadok alatt bejáratott rendszerét: a ChatGPT ugyanis nemes egyszerűséggel megírja a hallgató helyett a házit.

Március elején ezért az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tudománypolitikai Irodája egy online konferenciát is szervezett, hogy kiderítsék, mennyiben változott az egyetemi világ a ChatGPT megjelenése óta. Nemrégiben így tett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is, itt egy zárt körű szakmai műhelybeszélgetést tartottak arra keresve a választ, hogy hogyan védekezhet az oktatás a mesterséges intelligencia (MI) generálta szövegek ellen, és hogyan építhető be az MI az oktatásba.

Az egyetemek alapvető feladata a tudás, a hagyományok megőrzése és ápolása, új területek felfedezése. A mesterséges intelligencia sem új keletű a felsőoktatásban, de az eszközök elterjedése új feladatokat hozott, és hiába próbálják integrálni azt a mindennapokba, ha az oktatási rendszer nem tartja a lépést, bukhat minden kísérlet.

Borul minden?

„Ez olyan, mintha megkérném a barátomat, hogy írjon nekem egy szakdolgozatot” – mondta Fenyvesi Anna, a szegedi bölcsészkar Angol-Amerikai Intézetének vezetője a ChatGPT-ről. Fenyvesi a szoftver etikátlan használatára hívta fel a figyelmet elsősorban, ami abban érhető tetten, amikor például egy beadandó, szakdolgozat részét vagy egészét MI-szoftverrel készítik. Ez hivatalosan plágiumnak sem nevezhető, mivel az ennek vizsgálatára szakosodott eszközök még nem járnak olyan fejlettségi szinten, hogy teljes bizonyossággal meg tudják állapítani, történt-e csalás.

A tanár január elején találkozott először olyan vizsgázóval, aki egy online számonkérést mesterséges intelligencia generálta szöveggel próbált teljesíteni. A gyanút, miszerint csalásról lehet szó, a Google keresési eredményei sem tudták igazolni. „A mondatok egyik fele értelmes volt, a másik pedig nem.” Végül egy a programozóként dolgozó fiával való beszélgetés vezette rá a megoldásra, ami – az ő számára legalábbis 99 százalékos biztonsággal, bár bizonyíthatatlanul – alátámasztotta: a hallgató a vizsgán a ChatGPT-t használta.

„Ha az ember ezt végiggondolja, akkor innentől kezdve borulnak a beadandók, borulnak a szakdolgozatok, borulnak a PhD-disszertációk. Felborul az európai felsőoktatásnak az a több száz év alatt bejáratott rendszere, hogy a hallgató olvas, aztán ír, amit ír, beadja és arra megkapja a diplomáját.”

Az SZTE már régóta foglalkozik a mesterséges intelligencia elméleti és jogi kérdéseivel, azok gyakorlati alkalmazásával. Ennek példája az egyetem kutatói által fejlesztett AVOBMAT nevű szövegbányászati szoftver is, ami nagy méretű szöveges adatbázisok vizsgálatát képes elvégezni 16 nyelven. A kutatások és fejlesztések eredményei eddig is beépültek az egyetemi oktatásba, így az MI-alkalmazások felhasználható előnyeit is vizsgálják.

Az egyetem kérdésünkre azt nyilatkozta, a kapcsolódó szabályok áttekintése és a terület szakértőivel való konzultáció jelenleg is folyik. Úgy látják,

a megoldás nem a tiltásban, hanem a számonkérések módjainak áttekintésében keresendő,

hogy azok inkább olyan részeket tartalmazzanak, amelyek kevésbé vannak kiszolgáltatva a mesterségesintelligencia-alkalmazásoknak. MI-vel való csalás miatt eddig még nem indult fegyelmi ügy az SZTE-n.

A plágiumszűrés a doktoriknál így is kötelező, de jelenleg nincs olyan program, ami az MI-vel készített írásokat teljes bizonyossággal felismerné. Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja lapunknak azt mondta, hogy a BTK reagált a leggyorsabban, néhány hete a Kari Tanács elfogadta a plágiumszabályzat MI-re vonatkozó módosítását. E szerint most már „a plágiummal azonos elbírálás alá esik a mesterséges intelligencia bármely formájával – részben vagy egészben – készült munka”.