Laboratóriumban növesztett emberi embriókat hoztak létre petesejt vagy sperma nélkül

Laboratóriumban növesztett emberi embriókat hoztak létre petesejt vagy sperma nélkül

Tudásfa

A WEF-hez kötődő tudósok bejelentették, hogy laboratóriumban növesztett emberi embriókat hoztak létre petesejt vagy sperma nélkül

A Világgazdasági Fórumhoz kötődő kutatók bejelentették, hogy áttörést értek el az emberi embriók őssejtek felhasználásával történő létrehozásában, petesejt vagy sperma nélkül, ami komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel az emberi reprodukció jövőjével kapcsolatban.

A Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Technológiai Intézet közös projektje során előállított laboratóriumi emberi embriók az emberi fejlődés legkorábbi szakaszában lévő természetes embriókat utánozzák.

A múlt héten a Világgazdasági Fórum olyan jövőt ígért, amelyben a laboratóriumban nevelt embereket a megfelelő tulajdonságok tekintetében ellenőrzik. Úgy tűnik, hogy ez a jövő hamarabb elérkezett, mint azt sokan várták.

A kutatók szerint az embriók nem rendelkeznek az agy vagy a dobogó szív kezdeteivel, de tartalmaznak olyan sejteket, amelyek később a méhlepényt és a sárgatestet fogják alkotni, ami miatt félő, hogy az embriókat szervkereskedelemre használhatják.

A Daily Mail szerint: A szintetikus embriókra sem az Egyesült Királyságban, sem a világ legtöbb országában nem vonatkoznak törvények, ami azt jelenti, hogy komoly etikai és jogi problémákat vet fel az emberi embriók laboratóriumi felhasználása.

Magdalena Zernicka-Goetz professzor, a Cambridge-i Egyetem munkatársa tegnap a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság bostoni éves találkozóján így jellemezte a munkát: "Emberi embrióhoz hasonló modelleket tudunk létrehozni az [embrionális őssejtek] átprogramozásával.

Az előadás előtt a The Guardiannek nyilatkozott:

"Ez gyönyörű, és teljes egészében embrionális őssejtekből készült".

Bár még nem világos, hogy a szintetikus embriók tovább fejlődhetnének-e a korai stádiumukon túl, a páciens méhébe való beültetésük illegális lenne, és nincs közeljövőben kilátás arra, hogy orvosi célokra használják őket.

Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője a The Guardiannek nyilatkozta: A gondolat az, hogy ha őssejtek segítségével valóban modellezzük a normális emberi embrionális fejlődést, akkor rengeteg információt nyerhetünk arról, hogyan indul a fejlődés, mi romolhat el, anélkül, hogy korai embriókat kellene felhasználnunk a kutatáshoz.

Az eredményeket övező etikai kérdésekről szólva hozzátette:

"Ha az egésznek az a célja, hogy ezek a modellek nagyon hasonlítanak a normális embriókhoz, akkor bizonyos értelemben ugyanúgy kell kezelni őket."

Jelenleg a jogszabályok szerint nem így van. Az emberek aggódnak emiatt.



Ha tetszett ez a cikk, talán fontolóra vehetné, hogy adományozzon.
Teljesen önkéntesen dolgozunk. Kérjük, segítse munkánkat.