Kína népességcsökkenése felgyorsul, mivel a születésszám rekordalacsony szintre süllyedt

Ázsia

Kínában felgyorsult a népességfogyás, a születési ráta második éve rekordalacsony.

2023-ban 2,75 millió fővel – 0,2 százalékkal – 1,409 milliárdra csökkent Kínában a lakosság összlétszáma – közölte kedden a Nemzeti Statisztikai Hivatal. A csökkenés meghaladta a 2022-ben regisztrált, körülbelül 850 000 főt – ez volt az első alkalom, hogy a regisztrált népesség csökkent a Mao-korszak éhínségeinek tömeges halálozása óta.

2023-ban az összes halálozás 6,6%-kal 11,1 millióra nőtt, és a halálozási arány elérte a legmagasabb szintet az 1974-es kulturális forradalom zűrzavara óta. Ugyanakkor az újszülöttek száma 5,7%-kal 9,02 millióra csökkent. A születési ráta az eddigi legalacsonyabb volt, 6,39 születés/1000 fő, szemben a 2022-es 6,77 születési rátával.

Kína évek óta küzd a népesség elöregedéséhez vezető tendenciákkal, amelyeket a népességszabályozás múltbeli politikája – beleértve az egygyermekes politikát is – és a fiatal felnőttek növekvő vonakodása a gyermekvállalástól vezéreltek. 2023-ban az ENSZ becslései szerint India megelőzte a világ legnépesebb nemzeteként.

Kínai tisztviselők attól tartanak, hogy ez a „demográfiai időzített bomba” hatással lehet a gazdaságra, mivel az idősek gondozásának és a pénzügyi támogatásnak a növekvő költségeit nem fogja fedezni a dolgozó adófizetők csökkenő népessége. Az állami fenntartású Kínai Tudományos Akadémia előrejelzése szerint a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában 2035-re elfogy. Addigra Kínában a 60 év felettiek száma – az országos nyugdíjkorhatár – körülbelül 280 millióról nő. 400 millióig.

Számos politika nem ösztönözte az embereket több gyermekvállalásra , vagy nem hajtották végre megfelelően a helyi önkormányzatok, amelyek költségvetési hiányokat szenvednek az erőforrás-igényes zéró-Covid-rendszer évek óta tartó működtetése után.

Az emberek gyakran hivatkoznak a magas megélhetési költségekre Kínában – különösen a nagyobb városokban –, valamint a nők munkavállalási arányának alacsony szintjét a gyermekvállalás okaként. A hagyományos nemi szerepek és a családi elvárások is hozzájárultak.

"Bár a városok számos olyan irányelvet hoztak nyilvánosságra, amelyek támogatják a gyermekágyas nők szülését, a lakosság elvárásai még mindig nem teljesülnek" - mondta He Dan, a Kínai Népesedési és Fejlesztési Kutatóközpont igazgatója a Global Times című állami médiának.

Kedden demográfusok a termékenységtámogatási politikák további reformját javasolták – írja a Global Times. Néhányan reményt merítettek azokból a felvetésekből is, amelyek szerint több baba születhet 2024-ben a világjárvány utáni baby boom idején, vagy azért, mert az emberek a februárban kezdődő kínai állatövi sárkányévben szerettek volna gyermeket szülni.

Az interneten néhány kínai Weibo-felhasználó azt mondta, hogy anekdoták szerint sokkal több terhességet észleltek maguk körül, amelyeket az állatöv évéhez kapcsoltak.

Mások szkeptikusabbak voltak, és azt mondták, hogy egy éves baby boom megnehezíti azoknak a gyerekeknek az életét, akik később leülnek a rendkívül versenyképes kínai egyetemi felvételi vizsgára.

Számos megbeszélés szerint az új politikák vagy a kedvező évek nem sokat változtatnának a véleményükön. „Mert jobban szeretem magam, és tudom, hogy ha olyan családba születnék, amely nem képes gyereket nevelni, nevelni, akkor többet szenvednék, és nem tudnám megtapasztalni az élet örömét, úgyhogy vágja le a szenvedést az én generációmtól” – mondta egy kommentátor.

Forrás

Ha tetszett ez a cikk, talán fontolóra vehetné, hogy adományozzon.
Teljesen önkéntesen dolgozunk. Kérjük, segítse munkánkat.